skip to main |
skip to sidebar
A Mágnás Miska a magyar operett-irodalom egyik
legsikeresebb műve, mely újból és újból bemutatásra kerül, zenés és prózai
színházakban egyaránt. Ez egyrészt szatirikus, mulatságos történetének köszönhető,
másrészt Szirmai Albert és Gábor Andor pompás, örökzöld számainak. A darab
eredetileg a legendás hírű magyar színészpáros, Rátkai Márton és Fedák Sári
számára íródott.
Talán a Mágnás Miska a műfaj egyetlen olyan
darabja, melynek a komikus figura a címszereplője. Miska, a talpraesett
lovászfiú, a "vazsmegyei gyerek" pillanatok alatt, a szemünk láttára
válik előkelő arisztokratává. Marcsából, Miska párjából is estélyiruhás
"flancos" dáma lesz, aki Mary grófnőként vonul be az úri társaságba.
Mindez azért történik, mert a rátarti család hallani sem akar arról, hogy
Baracs, az egyszerű tiszttartó, lányukat, Rolla grófnőt vegye feleségül. Óriási
szerencse, hogy a kleptomániás nagymama nem törődve efféle előítéletekkel a
fiatalok mellé áll, s így az operett felhőtlenül juthat el a vidám fináléig.
Szegeden Alföldi Róbert rendezésében, Silló István
zenei vezetésével az alábbi szereposztásban került bemutatásra 2012. nyarán.
Özvegy Korláthné, a nagymama – Molnár Piroska, Korláth gróf – Hirtling István,
Korláth Lotti grófnő, a felesége – Náray Erika, Rolla grófnő, a leányuk – Rácz
Rita, Técsey Pixi gróf – László Zsolt, Récsey Mixi gróf – Znamenák István,
Baracs István – Haja Zsolt, Marcsa, mosogatóleány – Radnay Csilla, Miska,
lovászgyerek – Stohl András, Leopold, inas – Szatory Dávid.
Folytassuk a Szabadtéris beszámolók sorát a
Parastbecsület „párjával” a Bajazzókkal. Mint az a korábbi bejegyzésben
olvashattátok, Leoncavallo a Pagliacci operát a Sonzongo cég pályázatára írta
ahol Pietro Mascagni Parasztbecsület című operája vitte el a pálmát.
Tekintettel arra, hogy a pályázati kiírás
eredetileg egy felvonásos operára vonatkozott, a zsűri nem értékelte
Pagliaccit. A Songozo azonban felfigyelt a műre, és majdnem pontosan két
esztendővel a Parasztbecsület ősbemutatóját követően, 1891. május 21-én be is
mutatták a milánói Teatro Dal Verme színpadán.
Magyarországon 1893. március 28-án volt az
ősbemutatóa Magyar Királyi Operaházban. A szövegkönyv ma is használt fordítását
Pless Károly készítette.
Szegeden Kerényi Miklós Gábor rendezésében,
Kesselyák Gergely vezénylésével az alábbi szereposztásban került bemutatásra
2012. nyarán. Canio/Bajazzó – Avgust Amonov, Nedda, Canio felesége – Asmik
Grigorian, Tonio, komédiás – Szegedi Csaba, Beppe, komédiás – Kerényi Miklós
Máté, Silvio – Boris Grappe.
Megint közeleg a nyár, sőt ha csak a hőmérőt
nézzük, szinte meg is érkezett. Ha nyár és Szeged, akkor Szabadtéri és úgy
gondoltam hozok néhány blogbejegyzést a tavalyi évad előadásaiból, amolyan
kedvcsinálónak. Kezdjünk mindjárt egy opera párossal a Parasztbecsület és a
Bajazzók képeivel.
A Parasztbecsület Pietro Mascagni egyfelvonásos
operája. Szövegét G. Targinioni-Tozzetti és G. Menasci írta. Az opera a Sonzogo
cég pályázatára íródott, mely kiírás kifejezetten egy felvonásos operára szólt
(ugyanerre a pályázatra írta Pietro Mascagni a Bajazzókat, de az Ő művét a
zsűri a kiírási feltételek miatt nem értékelte).
Eredetileg
a Parasztbecsület is két felvonásos mű volt, azonban a művet Mascagni a később híressé vált „Intermezzo” közbeiktatásával, a
szövegírókkal egyetértésben, egyfelvonásossá alakította. A pályázatra összesen
70 művet nyújtottak be, és végül a Parasztbecsület vitte el a pálmát. Az
ősbemutatót 1890. május 17-én tartották a római Teatro Costanziban. Az
elbeszélések alapján a darab már ekkor hatalmas sikert aratott, a mestert több,
mint negyvenszer hívták ki. Ugyanebben az évben tűzte először műsorára
Magyarországon a Magyar Királyi Operaház 1890. december 26-án Gustav Mahler
vezénylésével.
Az opera szorosan kötődik a Szegedi Szabadtéri Játékok történetéhez is, ugyanis 1935-ben maga a mester, Pietro Mascagni
vezénylésével mutatták be a Játékok indulásakor.
Szegeden Kerényi Miklós Gábor rendezésében,
Kesselyák Gergely vezénylésével az alábbi szereposztásban került bemutatásra 2012.
nyarán. Santuzza, fiatal Parasztlány – Frankó Tünde, Turiddu, parastlegény –
Dolhai Attila, Lucia, az édesanya, Bódi Marianna, Alfio, fuvaros – Perenc Béla,
Lola, a felesége – Mester Viktória.