Kézilabda fotózás

Megint egy új kihívás: a sportfotózás. Nos, ez egy nehéz műfaj, mondhatni külön szakma. Gyors mozgások, nehezen komponálható helyzetek, szerény mozgástér (a fotósnak), korlátozott fényviszonyok - főleg teremben - ja és ez persze mind együtt. Azért kíváncsi voltam,hogy hogy is megy ez. Szerencsére Pilu és Dávid (velük már találkozhattatok) is a Makói Kézilabda Klubban játszik, így adta magát a lehetőség, hogy kézilabdát fotózzak. Összeszedtem hát magam, a meglévő tudásom, meg persze olvastam még hozzá, megbeszéltük az edzés és a meccs időpontját és hajrá. Persze az első alkalommal sok gyenge képpel jöttem haza, kis képértékelés, még több olvasás, felhívtam Béla bácsit, hogy adna-e pár tippet és akkor még egy edzés stb. Olyan volt ez, mint az első fotózás a Szegedi Szabadtérin. Akkor is és most is sok elrontott képet néztem újra, és próbáltam kitalálni, hogy mi legyen a követező nap stratégája. Hogy, hogy sikerült? Mondjátok meg Ti. Még egyszer köszönöm a tippeket Béla bácsinak, a szervezést Pilunak és a lehetőséget a Klubbnak!